Megint betegen

Nóri megint beteg, újra a mandulája piros. :-( Lázas volt, picit nyűglődött, többet kellett dajkálni, de most nem hagyta el magát annyira. Az étvágya sem volt jó, de most már jól eszik (kop-kop). Ráadásul a hét elején még el is esett szegény, vérzett a szája. A héten újabb fogacskával gazdagodott, a nemrég kibújtnak a párjával (a másik oldalon felül). Mivel már többen és többször is észrevettük, hogy néha furcsán veszi a levegőt (mint amikor valaki elfárad és "akad" a levegővétele), ha meggyógyult, laborba és kardiológiára megyünk vele. Biztos, ami biztos, hogy megnyugodjunk. Én azért is félek, mert Ancsi is kamrai sövényhiánnyal született, de szerencsére elnőtte, aztán a második babánknak is a szívével volt gond. De Nórival nem lehet semmi, csak szeretnék megnyugodni...

Ancsi szerencsére jól van, a héten volt oviban. Egyik nap a Balcsira mentek csúszkálni, az egész ovi. Reggel nem akar menni, délután pedig nem akar hazajönni. Mondta, hogy 4 körül menjek érte, mert még játszani akar (3 után szoktam).

Apa végre talált munkát, a héten már dolgozott is (SKF). Nagyon jó kis munkahely, 7.30-15.30, vagy 8-16 fog dolgozni, tehát ha majd én is dolgozom, a lányokat is fogja tudni vinni-hozni oviba/suliba. Reméljük, majd be is válik és szeretni fogja.

Nagy baj is történt nálunk, pénteken mentő hozta Siófokra dédimamát a kórházba, mert nagyon rosszul lett. Agyembóliát kapott, nem tudott beszélni. Viszont mára nagy örömünkre sokkal jobban volt, beszélgettünk vele. Pár szó nem jut hirtelen eszébe, de ezt leszámítva semmi baj nincs. Majd holnap is megyünk meglátogatni. Jól megijesztett mindnyájunkat. Dédipapát is sajnálom szegényt, mert ő meg így egyedül maradt otthon és sajnos ő sem egészséges. Legszívesebben magam mellett tudnám az összes szerettemet, hogy itt legyek, ha bármi van, de persze nem lehet...

Ma Nyírő mamáék voltak nálunk, apának a szülinapját tartottuk. Apa főzött tagine-t az általunk árult tagine-ban, most másodszor. Nekem nagyon ízlett megint. Én a tejfölös édességet csináltam meg, szintén egyik kedvencem. Nyírő mama apa kedvenc tortáját sütötte meg (oroszkrém). Megvárták, míg a lányok megfürödtek és utána mentek haza. Addig nagyot beszélgettünk.