Anna és Nóra naplója
ANNA ÉS NÓRA NAPLÓJA
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: geocaching. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: geocaching. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. május 7., kedd
Rally verseny és egy kis túra, Ádánd
Apa ötlete volt ez a program. Igazándiból nem a verseny volt a lényeg, hanem bemelegítettünk a hétvégi geocaching versenyre. :-) Túráztunk egy picit a rally-pálya mellett, megnéztük a geoládánkat is. A szúnyogokat, bogarakat leszámítva jó volt ez a kis séta. Persze az autók is érdekesek voltak rövid ideig.. :-) Nem mentünk sokat, mégis féltem, hogy Nóri nyűgös lesz, de szerencsére mindketten nagyon jól bírták a sétát.
2012. április 18., szerda
Orfű kirándulás, Melegmány geocaching verseny
Múlt hétvégén pénteken kirándulni mentünk Orfűre, az apropója a szombati geocaching verseny volt Melegmányon (DDRKT Light). Ancsi és Nóri már nagyon várták a kirándulást, be voltak sózva. Pakoltak maguknak játékokat, de persze azért át kellett néznem a sok kacatot. :-) Végül társast, könyvet, papírt és színest vittek magukkal.
Első napra apa pár láda megkeresését tervezte az odaúton, Kaposváron még vásároltunk egyet. Orfűn volt a szállásunk, nagyon tetszett mindannyiunknak. Este vacsorázni mentünk a Muskátli vendéglőbe. Klassz kis vendéglő, kedves volt a pincér, Nóri sokat beszélgetett vele. :-) Éppen ott vacsorázott egy társasággal Nagy Bandó András is, mint kiderült, ő Orfűn lakik.
Szombaton volt a verseny Melegmányon. A családi kategóriában indultunk. Kicsit féltem, hogy Nóri hogy fogja bírni, de abszolút nem volt nyafogás, néha persze cipeltette magát egy kicsit. Ancsival már semmi gond nem volt. Milyen jó lesz, ha már Nóri is (még) nagyobb lesz! A verseny után ebédeltünk (vinni kellett krumplit, kolbászt, kenyeret, és abból készült a paprikáskrumpli), aztán megkerestük még a húsvéti nyuszi ládáját, és a lányok játszottak a többi kisgyerekkel. Eredményhirdetés és ajándékozás (mindenki vitt valami ajándékot magával, így mindenkinek jutott) után elindultunk a szállásra. Estére már nagyon elfáradtunk minden. Vasárnap az abaligeti cseppkőbarlangot és a denevérmúzeumot néztük meg. A cseppkőbarlangban is voltak még denevérek, Ancsinak nagyon tetszettek. Pécsen ebédeltünk a Burger Kingben, fagyiztunk egyet és elindultunk haza. Már nem volt kedvünk ládát keresni, túl fáradtak voltunk.
Nagyon jó volt a kirándulás, tényleg jól éreztük magunkat. Alig várjuk a következőt!
2011. május 3., kedd
Geo kirándulás Orsiékkal








Péntektől vasárnapig kirándulni voltunk Orsiékkal. Az apropót a 7. DDRKT (geoverseny) adta. A szállásunk a Villány-Siklós borvidéken, a Tenkes-hegyen volt. Nagyon szép volt a kilátás, a gyerekenek külön tetszett, hogy a hétvégi ház körül (szőlőhegy) szaladgálhattak. Ancsi nagyon jól elvolt Szelimmel, együtt is aludtak. ;-) Mi a lenti részen aludtunk együtt Nórival és Ancsiékkal, az emeleten Orsiék voltak. Nagyon jól éreztük magunkat, remélem, máskor is kirándulunk együtt Orsiékkal.
A versenyen együtt indultunk mindannyian, apa a háti hordozóban vitte Nórit, aki a túra alatt aludt is egyet. Kb. 7 km-t tettünk meg együtt, majd mi a gyerekekkel a bázison maradtunk (iskola, játszótér, színezés, nyuszicsomagot kaptak sok édességgel). Apa és Mejdi mentek tovább, kb. 19km-t túráztak összesen. Utolsónak értek be, de tényleg rettentő sokat mentek, meg is említették őket. Az ajándékok sorsolásához Ancsit kérték fel segíteni, ő húzta ki a nyertes neveket. (először kicsit bátortalan volt...) Mindenki nyert, annyi ajándék volt. Mi (Terra-Tun) is ajánlottunk fel két csomagot. A gyerekek kezdték kiütni a biztosítékot, kivétel Nóri. Ő nagyon aranyos volt, semmmi gond sem volt vele. Odaúton is aludt egy nagyot, majd elnézelődött, ebédeltünk, sétálgattunk, megint utaztunk, de egy hangja sem volt. Nem úgy hazafelé... De mint kiderült, valami vírussal jöttünk haza. Én már hazafelé úton rosszul voltam, apa és Orsi estére, Nóri reggelre, Ancsi tegnap, Mejdi éjjel lett beteg, ki-ki kevésbé, vagy jobban (hányinger, hasmenés, fejfájás, hasfájás). Most már kifelé lábalunk belőle mindannyian. Ancsinak csak hasmenése volt tegnap este, Nóri tegnap és ma is lázas volt. Szóval Ancsi és Szelim hozta a formáját, sokat veszekedtünk velük, de hát ez már csak így van... :-S
2011. március 1., kedd
Dézi kutyusunk







Vasárnap Salgótarjánba mentünk az új kutyusunkért. A neten találtam a hirdetést és ami miatt igazán megtetszett, hogy sheltie és spániel keverék. Sheltie a collie kicsiben (Lizi ugye skótjuhász volt), a spánielek pedig tetszettek most, hogy új kutyusjelölteket nézegettünk. Szerencsére szerintem inkább az anyukájára, a juhászkutyára ütött, kicsit hosszabb a nózija, viszont hullámos szőrös a füle. Féltünk a hazafelé úttól, de csak kb. 10 percet sírt, aztán hazáig aludt és nézelődött. Persze hátra kellett tenni a kosarát Ancsihoz, aki hogy közelebb lehessen, Nóri ülésébe ült középre. :-P Ingyen adták a kutyust, mivel keverék és oltva, féregtelenítve is van. Nagyon kedves, barátságos családból hoztuk el. :-)
Már reggel elindultunk és kicsit kirándultunk, geo-ztunk is. Már alig várjuk, hogy jobb idő legyen és jókat lehessen kirándulni.
Nóri a lakásból mindig kiabál a kutyusnak, de ha véletlen beszökik és Nórihoz megy, akkor Nóri elsírja magát, hiszen ez a kiskutya még ugra-bugrál, nyalogatná, ahol éri... Furcsa is Lizi után, hogy Dézi ugra-bugra, kajla, de hát majd megkomolyodik ő is. Majd megoperáltatjuk, mert nem szeretnénk kiskutyákat.
Dézi lett a neve, mert eredetileg Liv nevet adtak neki, de Ancsi nem tudta megjegyezni. Az anyukája pedig Dézi, ez tetszett is mindenkinek, így megkapta tőlünk az anyukája nevét. Mellesleg a Dézi kicsit hasonlít a Lizire... :-( Ahonnan hoztuk, jóban volt a cicákkal is, de a mieink egyenlőre még menekülnek előle. Remélem, majd összebarátkoznak.
Most még a garázsban alszik, hamarosan azért kiköltöztetjük a kutyaházba (ha ő is akarja :-) ), napközben pedig az udvaron van, sokat szaladgál, nézegeti a madarakat és rettentő boldog, ha kimegyünk hozzá. Szóval nagyon aranyos kiskutya.
Az első kép Déziről az, amit a hirdetésben láttam. Nekem nem sikerült erről a kis örökmozgóról igazán jót készíteni. :-)
2010. július 11., vasárnap
Nyaralás Zalakaroson










Múlt vasárnap Zalakarosra mentünk nyaralni. Jöttek Nyírő mamáék, Irénke nénjéék, a lányok keresztszülei Déneskével (ők csak egy napra jöttek) és mi mamiékkal és Krisztikével. Nyírő mamáékkal együtt mi szerdán hazajöttünk, mamiék ma jönnek haza, apa ment értük.
Ahogy odaértünk, elfoglaltuk a szállást, ebédeltünk és mentünk is le a fürdőbe. Szerencsére akkor nagyon jó idő volt, talán túl meleg is. Nórit is meglocsiztattuk Annától örökölt beleülős úszógumijában, de még nagy volt neki, így vettünk egy kisebbet. Minden nap fürdés volt a program, de sajnos hétfőn-kedden nem volt olyan jó idő, így Nóri nem is fürdött. Anna és Krisztike rengeteget fürödtek, Ancsit alig lehetett kikönyörögni a vízből. Kis vízipók volt: elfeküdt a gyerekmedencében (ami állva kb. a térdéig ért) és úszószemüveggel lemerült, majd lapátolt a kezével, mintha úszna. Ügyesen visszatartotta a levegőt, egész sokáig a víz alatt tud maradni. Aztán rengeteget vízicsúszdázott. Mindenképpen szeretném, hogy megtanuljon majd úszni. Ahogy lehet, be is fogjuk íratni, de állítólag ezzel ráérek még 1-2 évet. Szóval imádja a vízet és ennek nagyon örülök. Nóri szerintem még annyira nem élvezte, legalábbis nem láttam rajta. Valamint a nagylányok (Ancsi és Krisztike) persze rengeteg fagyit és jégkrémet megettek a nyaralás alatt... :-S
Hazafelé jövet még ládáztunk egyet, így estére igencsak elfáradtunk.
A zalakarosi nyaralás volt Nóri első nyaralása. :-)
Kirándulás



Múlt héten apa megint elvitt minket kirándulni, ládát keresni. Zamárdiban voltunk, nagyot sétáltunk az erdőben. Ancsi már az elején cipeltetni akarta magát, hiszen a kilátóhoz vezető út ugye meredek volt. Aztán a hűvös erdőben már ő is jobban érezte magát. Nagyon tetszettek neki a nagy bogarak, gombák, amiket útközben láttunk. A geoládát ő találta meg: apa jó helyen kereste, csak nem vette észre. Persze nagyon büszke volt, hogy ő volt a megtaláló! :-)
2010. június 26., szombat
Napjaink
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Egy kicsit megint elmaradtunk a naplóírással és most a szép időre sem tudom fogni, egyszerű lustaság...
Nóri betöltötte a 9. hónapot, jövő héten viszem majd tanácsadásra és az adataira is nagyon kíváncsi vagyok. Szerintem most sem produkált nagy súlynövekedést, lehet, hogy még mindig nincs 9kg. Majd kiderül.
Ancsival kirándulni voltunk pénteken. Geocachingeztünk egyet, megint Ságváron voltunk. Most kb. 7km-t gyalogoltunk az erdőben, Ancsi kicsit nyöszörgött is, hogy vigye valaki, de azért bírta a túrát. Este átnéztem a kullancsok miatt, volt egy a tarkójánál. Apa ki is vette neki. Nóri természetesen itthon maradt mamival. :-)
Valamelyik nap a boltban vetetett Anna magának egy "kifestőt", nagyon szereti "sminkelni" magát. No meg másokat is, ha hagyják neki. Amúgy a "kifestő" azóta már el is fogyott, elkente az összeset...
Egy kis Anna dumcsi:
- Ha lesz a névnapom, meghívom az Ágikát, a Violát és a Zsoltit. De Barbie-s meghívót csak az Ágika kap. Ő örülne neki, mert ő nagyon kedves bátor! A fiúknak nem adok, ők nem tudnak rá vigyázni.
Túrázás közben az erdőben az emelkedőn előreszaladt:
- Majd ha ti is felemelkedtek, ... (felértek)
Két kutyust látott az autóból.
Anna: - Láttam két kutyust.
Anya: - Tényleg? Milyenek voltak?
Anna: - Egy ragacskutya és egy budli.
???
Salátakészítés közben:
- Megkeverem a kis öreg mamának. Szegénykém!
...
- Na, addig szeljed, mama, én megkóstolom a levét!
...
- Bocsi, de ki fog esni a szemem. Beledörzsöltem a levet.
Miután rászóltunk valamiért, megsértődött:
- Nem is vagyok a barátotok. Pedig szerettelek, anya!
Este lefekvéskor már mérges voltam, mert mindig kitalált valamit, nem akart elaludni.
- Szeretlek, anya. Gondolkozzál rajtam, hogy szegény anya mindig kiabál velem.
Szintén nem akart még eludni:
Anna: - De ti még fent vagytok.
Anya: - Mert mi felnőttek vagyunk.
Anna: - De a mamáék még fent vannak!
Anya: - Ők is felnőttek.
Anna: - Nem, ők öregek. Na, jól van, inkább ne beszéljünk erről.
Rászóltam, hogy semmit sem akar Nórinak odaadni, irigykedik.
- Jól van, ezt a Nórinak adom. Ez a Nóri boldog meglepetése!
2010. június 11., péntek
Geocaching






Szerdán is geocaching-eztünk egyet. Apa jó kis programokat talál ki, hogy ne unatkozzunk. :-) Voltunk bicajjal fagyizni, autóval a focipályánál. Utóbbinál Anna sikeresen belesett az árokba, amiben persze víz volt. Derékig csurom vizes lett, felül csak az egyik oldala. Nagyon megijedt szegény. Mi apával beszélgettünk, közben persze többször elmondtuk, vigyázzon, nehogy beleessen. :-S
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)

