Elmaradtunk... - Anna

Nagyon elmaradtam a naplóírással. Munka után örülök, ha hazaérek és nekiállhatunk tanulni Ancsival. Azután pedig már semmi kedvem a naplóíráshoz. :-(

Pedig biztosan történt pár említésre méltó dolog, amit megjegyezhettem volna itt, de...

Ancsinak még mindig nagyon tetszik az iskola, szeret járni. Megkapták a félévi bizonyítványt, jól teljesített, cserébe moziztunk is egyet. Vannak barátai, persze előfordulnak összezördülések is (előfordult pl., hogy a sapkájáról leszedték a köveket...). Hivatalos volt egy osztálytársának (Látrányi Bianka) a szülinapjára, aminek nagyon örült. Azt hiszem, lelkiismeretes nagylány, mert ha mi hajlanánk arra, hogy valamilyen okból kifolyólag elmaradhat a házi, ne olvasson, ő képes sírni, hogy márpedig azt meg kell csinálnia. 

A félévi jó biziért moziban voltunk, Az öt legendát néztük meg. Nórit is vittük a moziba, azért még elég nehezen bírta. A film vége felé már elmászkált, még jó, hogy csak kevesen voltunk.

Anna egyébként nagyon próbálgatja magát: felesel, a vállát rángatja, nagyon könnyen kimondja, hogy nem szeretlek. Néha igen próbára tesz bennünket, a türelmünket. Viszont szerencsére az iskolában okos, aranyos, tudja, hogyan illik viselkedni.

A képen a cicát Mami hozta haza Nórival az oviból. Mindig a konyha körül mászkált, de ott nem maradhatott. Mivel senkinek sem kellett, a mi cicánk lett. :-)