A hetünk

Ancsi rendbejött, semmi baja. Hétfőn reggel sírva kelt, hogy fáj a foga. Kérdéses volt az oviba menet is, már ő is hajlott a fogorovoshoz menésre, de aztán azt hiszem, a Nurofen megoldotta a gondot. Így ment oviba. Ott azért szóltam, hogy ha ilyesmi probléma lenne, szóljanak és megyek érte, de szerencsére nem volt semmi. Azt hiszem, lassan elkerülhetetlen lesz, hogy meglátogassuk a fogorvost. A régóta lyukas fogában már nagyon nagy lyuk van és van egy újabb is. Az elesés miatti letört és azóta elkopott fogacskákat szerencsére még nem fájlalta sosem. Pedig azok igazán csúnyácskák... Valamint mostanában többször is volt a szájában, az ínyén "pukli", hólyag, amit ha ecsetelünk, hamar elmúlik. Nem tudom, mitől lehet.
Amúgy most imád oviba menni. A héten többször is másik csoportban voltak, de ez sem volt gond. Örülök neki. Viszont aminek nem örülök, hogy nagyon szófogadatlan, feleselős lett a kisasszony. Az övé az utolsó szó és ha rászólunk, még neki áll feljebb, képeket vág. Szó se róla, máskor meg tündéri aranyos. Remélem, összeszedi magát és hamarosan megjavul... :-P Sokat beszélgetünk erről a viselkedésről "jobb pillanataiban" és ilyenkor mindent megígér, de aztán persze ezeket elfelejti. :-S

Nóri megfázhatott, nagyon folyik a nózija. Muszáj szívnunk, néha napközben is, de este, lefekvés előtt mindenképpen. Ahogy törölgetjük a nóziját, mondjuk, hogy fújja. Így nem akarja, de ha elveszem a zsepit és így kérem, hogy fújja az orrát, nagyon ügyesen fújja... :-S
A nagy újság, hogy kibújt a hetedik fogacska! Felül jobbról. Már vártam az újabb fogát, mert nyár végén leállt az új fogacska növesztéssel.
Már nagyon ügyesen megy, persze néha még fenékre huppan. Többnyire sétál, nagyon ritkán mászik. Most már a konyhaszekrényben is előszeretettel pakol. Kiveszi a kislábast és azzal sétálgat. Gondol egyet, pakol bele játékokat, megint cipeli, majd kipakolja stb.
Ha a konyhában vagyok és bejön ő is, sokszor kéri, hogy ültessem fel a székébe. Odaáll és rángatja a széket. Ha megkérdezem, hogy fel akar-e ülni, bólogat. :-) Sokáig elnézelődik onnan, közben játszik, én pedig tudom tenni a dolgomat. (Ancsi nem ilyen volt.) Anna nyalókáját is a konyhaszekrényben találta, egyből tudta, mit kell vele csinálni. Mókás volt, persze elvettük tőle.
Már sok mindent magától is megnevez.
ba(nán)
po(hár)
ba(ba), mutatja is az újságban
né(ni), szintén mutatja
pi(skóta), babapiskóta
já(mpa), lámpa
ma(ci)
vi(rsli), néha bi(rsli)
vi(rág)
Az első két különböző szótagú szó, amit mondott a héten: pici (mami tanította neki: pi-ci).
Ma gyanús volt, hogy telerakta a pelust. Megszagoltam a popóját, mire ő: kaka.
Nagyon jó megfigyelő, nem kell sokszor mutatni semmit, hamar utánoz bennünket. Tegnap este pl. Ancsi "úszott" a kádban, mire Nóri is utánozni kezdte az evező mozdulatokat.
Nagyon szereti, ha Ancsi buborékokat fúj a habfürdővel. Beülnek a kádba és egyből mondja, hogy "bubi". Ancsi persze szívesen buborékozik neki.
Reggel, mikor Ancsi oviba indul, Nóri megöleli, megpuszilja. Amikor pedig jön haza, ha látja az ablakból, már kiabál, hogy "Nanna!", majd megint odamegy hozzá, megöleli, megpuszilja. Nagyon aranyosak ilyenkor (is). Máskor meg "ütik" egymást, ha nem jutnak dűlőre, ki-mivel játsszon.
Nórinak megvolt az első kis balesete is: a szekrénynél fel akart állni és lecsúszott a keze, majd beütötte a száját a szekrényajtó gombjába. Persze vérzett neki, sírt, de hamar megnyugodott.