Éjszakáink

3 napja elég rossz éjszakáink voltak. Nóri egyik éjjel 1,5-2 óránként kelt és megint úgy sírt, hogy alig tudtuk megvigasztalni. Következő éjjel is háromszor kelt szintén sírva. Nem tudjuk, mi lehetett a baj, a fogacskákra gyanakodtunk. Viszont azóta szerencsére nem volt semmi gond éjjel, jól aludt. Bár a reggeli 6-7 helyett 5 után kelt. Már csak azért is a fogacskák a gyanúsak, mert nehezen tudjuk megetetni, rágja és pattogtatja az üveg cumiját, valamint ha tartjuk neki, a játszócumit is. Szerencsére az esti és az éjszakai evésekkel (még) nincs ilyen probléma.

Próbálkoztunk a főzelékekkel, de nem sok sikerrel. Először Hamé sárgarépa-rizs, majd Kecskeméti sárgarépapüré volt a menü. Előbbinél olyan arcokat vágott Nóri, mint aki citromba harapott, ráadásul fújta is. Utóbbit először ette, majd mintha öklendezett volna. Utána persze már tápszert sem akart enni. Így úgy gondoltam, egyenlőre hanyagolom a főzelékeket. Reggel, délben és este tápszert eszik, tízóraira tejpépet és tápszert, uzsonnára gyümölcsöt és tápszert. Bár lehet, hogy még megpróbálom délben a sütőtökpürét, annak édeskésebb az íze. Amúgy meg nem vagyunk elkésve semmivel...

A locsizás viszont egyre jobban megy. Már egy nagy törölközőt terítek le a fürdőszobában, ha Norci fürdik, ugyanis kilocsizza a vizet a kiskádból (a kiskádat rárakjuk a nagykádra, papi csinált neki tartót). Már mellé sem lehet állni, mert lefröcsköli az embert.

Szombaton este Nyírő mamáékhoz mentünk. Nóri persze itthon maradt, hiszen még nem gyógyult meg teljesen. Anna nagyon örült, hiszen Gabiék is ott voltak és jót játszott a lányokkal.

Ma beugrottak Laci bátyjáék (Márti és Meli szülinapon voltak és értük ment). Anna nagyon szeretett volna a lányokkal játszani, de sajnos siettek haza.

Ancsinak holnap megkezdődik megint az ovi, itthon töltött 2 hét után. Nagyon fog hiányozni, de tudom, hogy neki is hiányzik a gyerektársaság. Kérdeztem tőle, hogy ki megy holnap oviba? Azt mondta, ő nem, majd Nóri...

Ma délután alvás után kicsit kiment az udvarra papival. Bár elég hideg volt, de jól felöltöztettem, meg hát annyira ki akart már menni.