Hetünk

Nóri a héten sokszor volt nyűgös, csütörtök estére be is lázasodott. Éjszakánként, mikor inni kelt, vagy a cumiját kereste, sírt is, pedig nem szokott. Párszor köhécselt, de egyébként semmi baja. Talán csak a következő fog teszi... Tegnap délelőtt hasmenése volt, még a lábán is folyott, fürödtünk is gyorsan. Szegénynek nagyon morgott a pocakja utána. Valamint a napokban vettük észre, hogy a hátán fekve húzkodja a lábait, emelgeti mindegyiket hasizomból, ki is izzad bele rendesen, tiszta vizes lesz a homloka. Általában esténként csinálja, nem tudom, miért. Remélem, hogy csak rossz szokása.

Az oviban pénteken volt a gyereknap, Ancsi nem is tudta. Reggel, ahogy mentünk, lufik lógtak a kapun. Ahogy kiszálltunk a kocsiból, halljuk ám, hogy szól a zene. S ahogy bementünk, az udvaron volt megterítve nekik uzsonnára. Hotdogot kaptak, fagyiztak. Nagyon örült neki, Nóri is csak ámult és bámult. Merthogy mostanában ő is elkíséri Ancsit az oviba reggel és délután is együtt megyünk Ancsiért. Szerintem így könnyebben beszokik majd jövőre, hiszen ismerni fogja a gyerekeket és persze az óvónéniket, dadust.

Ma pedig a focipályán volt a gyereknap. Sajnos nagyon rossz idő volt, esett, fújt a szél is. Azt hittük, nem is tudunk menni, de aztán elállt az eső és csillapodott a szél. Így is jól fel kellett öltözni, de legalább egy picit kimozdultunk. Palacsintáztunk, lángosoztunk, fagyiztunk, Ancsi kapott üdítőt (mindezeket jegyekért cserébe, amit ingyen kaptak a gyerekek). Ancsi volt arcfestésen - természetesen pillangót festetett magára (az óvónénik voltak az arcfestők). Talákozott volt ovistársával, Dórival, aki már iskolás. Nagyon örültek egymásnak, egy picit játszottak (futkostak) együtt. Tudtuk, hogy lesz lovaglási lehetőség is, Ancsi emiatt már alig várta, hogy induljunk. Még mindig nagyon szereti a lovakat. Most, hogy megnézte a képeket, mondta is: "Nekem is kell egy paci, vegyél!" :-)