Nóri

Ancsi nagyon szereti az állatokat, már egészen pici kora óta. Mikor tanult menni, Lizi kutyus kísérgette az udvaron. Ha Ancsi letottyant és nem állt fel egyből, Lizi is lefeküdt és megvárta, míg Ancsi elindul. Nóri nyáron még nem igazán szerette az állatokat, ha közelebb mentünk a kutyához vagy a cicákhoz, sírni kezdett. Tegnap viszont Barni cica besurrant a lakásba (mivel jó idő volt, kicsit nyitva hagytuk a lakásajtót) és Nóri igazán nagyon örült neki. Hívta, ciccegett neki, sőt odamászott hozzá és megsimogatta. Még meg is puszilta volna, ha hagyjuk, mert cuppogott és hajolt a cica hátához... :-)

Nóri nagyon ügyesen megy már. Első este 6-7 lépést tett meg, második nap már 16-17 is, aprókat lépegetve, óvatosan.
Utánunk már szinte mindent mond, így lassan már nem is fogom feljegyezni. Mert akkor szinte mindent írhatnék... Mostani újdonságok pl.: Nono - Nóri, pi - piskóta...
Ha rászólunk, becsukja a szemét, néha el is fordul, mintha szégyellné magát. Egyébként ilyenkor könnyen el is pityeredik.